Nagy királyaink szellemi öröksége!
Kirándulás Visegrádra és Esztergomba
Április 26-án 43 hívő lélek autóbuszra ült a Vadosfai Evangélikus Egyházközség anya-
és leánygyülekezeteiből, hogy együtt töltsenek tartalmasan egy szép napot.
Utunk Győrnél letért Komárom felé!
A tavasz már itt van, lombos s virágos minden a Duna mentén, és nem szegi
kedvünket a szemerkélő eső sem.
Első állomásunk Visegrád volt. A három részre osztható Visegrádi vár (Fellegvár)
újabb kori reneszánsz palotáján keresztül mentünk fel az ősi Árpád-kori várba,
ahonnan szép a kilátás a környékre.
Történelmi tanulmányaink peregnek le szemeink előtt a Salamon-tornyát látva.
Salamon – Géza – László királyaink harca a trónért. Az alsó reneszánsz palota karcsú
oszlopos emeleti körfolyosójáról letekintve elvarázsolt bennünket Herkules kútja.
A korabeli cserépkályhák rekonstruálva régmúlt idők fazekas-kályhás mestereinek
munkáját dicsérik. A várfalba épített vörös márvány falikút gyönyörű.
Hatalmas ütemes dobpergéssel (lovagi öltözékben) felvezetett (Szent György)
lovagszentelési szertartás előkészületeit láthattuk. Az eső is megállt.
½ 3-ra értünk Esztergomba. Itt a Hittudományi Egyetem konferenciaközpontjában
megebédeltünk. A látnivaló még sok volt, az időnket ezért jól kellett beosztanunk.
A Bazilika kívül – belül monumentális. Egy kis pihenő erejéig, leülve a padokba,
megszemlélhettük a kupola méretét, a díszítések gazdagságát. A négy Árpád házi
királylány szobrát, Bakócz kápolnát. Azután sorra kerültünk a Kincstár beléptetésénél.
A Kincstár: tárháza az egyházi kegytárgyaknak, a gyönyörű kivitelezésű
miseruháknak, ereklyetartóknak s számos egyházi kincsnek. A rendelkezésre álló
időnk a szemlélődésre kevésnek bizonyult.
Páran elmentünk, megnéztük Melocco Miklós szobrászművész alkotását, Vajk
megkeresztelését! Tudjuk, István (Vajk) Esztergomban született, a cseh Adalbert
püspök keresztelte meg, s 1038-ban itt is halt meg.
Nagy királyunkat német-francia szerzetesek tanították. Szent életű volt. 1000-ben itt
Esztergomban koronázzák meg, pápai koronával.
Államalapító királyunk igazgatási rendszere a mai napig kiállta az idők próbáját, A
vármegye-rendszerrel párhuzamosan 10 egyházmegyét állíttat fel püspökségekkel, a
nyugati keresztyénség előírásai szerint. Esztergom érseki székhely lett. Istvánt ez a
„mű” apostoli királyi rangra emelte.
A következő állomásunk a Királyi vár volt. Kivülről is hatalmas, kár,h ogy a falakat
téglával borították és hogy az eredeti kőbéléses ablakok nem kerültek visszaállításra.
Bent azonban a kőfalak vastagsága, a terem belső magassága, a festett drapériával
helyettesített (imitált) tróntermi belépő segít elképzelnünk, milyen lehetett
fénykorában ez a létesítmény. A körbe futó emeleti folyosóból az egyik oldal helyre
lett állítva, innen egy teraszra léphettünk ki. A koronázási jelvények fotóit és a szent
korona hű mását is megcsodálhattuk.
Mindannyiunk meglepetésére megszólalt tárogatón az ősi magyar himnusz,
emlékeztetve az itt, s a Duna túloldalán élőket a Trianoni békediktátum aláírásának
órájára.
Az esztergomi Királyi vár egyik legszebb terme a 2013-ban látogatásra átadott – XII.
századi románkori – már csúcsíves gótikába hajló bejáratokkal megépült Királyi
kápolna. Az apszist körülvevő oszlopsor és a főbejárat hatalmas rozettás ablaka
mestermunka. A falon körben 8 apostol festett képe restaurálás alatt van.
Ezután meglátogattuk a katolikus vallási környezetben levő parányi szórvány
evangélikus gyülekezet kis templomát. A gyülekezet parányi, a szórvány annál
nagyobb. Megköszöntük a lelkészasszonynak az étkezésünk érdekében kifejtett
szervező munkáját. Adjon az Úr kitartást munkájukhoz ebben a területileg óriási
gyülekezetben! Minden lélek fontos!
Késő délután van már, így útra kelünk hazafelé. A Mária-Valéria hídon átkelve újból
megcsodáljuk a Bazilika, a Melocco szobor, a Királyi vár és a Duna partján elterülő
érseki palota együttes látványát. Fenséges!
Párkány – Komarno (Révkomárom) – Komárom – Győr útvonalon, kellemesen
elfáradva,tele élményekkel érkeztünk haza.
Az egész út felemelően szép volt. Köszönjük Mihácsi tisztelendő úr szervező munkáját
és fáradhatatlan kitartását. Köszönjük a szép, lelket simogató, számunkra eddig
ismeretlen énekek tanulását. Egy-egy ének egy-egy könyörgést, vagy hálaadást adott
mindnyájunknak. Abban a reményben köszönünk meg mindent, hogy Istenünk még
megengedi nekünk hasonló utak szervezését, lelkünk épülésére.
Erős vár a mi Istenünk!
Kiss Istvánné - Mihályi
Elfelejtett jelszó?
Beszámoló - kirándulás 2014.04.26.pdf
—
PDF document,
106Kb
Kiadványaink
