Magyarkeresztúri leányegyház
Evangélikus templom - 9346 Magyarkeresztúr, Kossuth L. u. 57. (GPS koordináták: 47.52159, 17.16531)
Egykori iskola és tanítólakás - 9346 Magyarkeresztúr, Kossuth L. u.
Gondnok: Kovácsné Kálmán Gyöngyi
A magyarkeresztúri (tótkeresztúri) leányegyház története
Magyarkeresztúr a Rábaköz szívében, Csornától 15, Kapuvártól szintén 15 km-re található, 520 lakosa van. Magyarkeresztúrt korábban Tótkeresztúrnak hívták. Környéke már a régi korok embereinek is letelepedésre alkalmas vidék volt. A soproni múzeumba került mészbetétes díszítésű edények arról vallanak, hogy már a bronzkorban is ember lakott a Rábaköznek ezen a vidékén.
A török hódítás az egész Rábaköz feldúlását okozta. Amikor 1594-ben a török elfoglalja Győrt, a vidék falvaival együtt Keresztúrt is elpusztította. A falu jó egy évtizedre elnéptelenedett. A jobbágyok pótlására valószínűleg ekkor telepítettek „tótokat” – valójában horvátokat – is a birtokra. Ők azonban a magyar lakosság között teljesen elmagyarosodtak.
Lakói korán megismerkedtek a reformáció tanaival. Első ismert lelkészük Göncz István (1617) volt. Utódai közül Völcsey István (1631), Gomboth Mátyás (1642), Keresztúri Miklós (1651), Balogh Miklós (1654), valamint a pozsonyi törvényszék jegyzőkönyvéből ismert Balogh István (1673–1674) működéséről tudunk. 1680-ban csak tanítójuk volt. A gyülekezetet az üldöztetések során megfosztották önállóságától, és a vadosfai artikuláris gyülekezethez csatolták.
Az 1850-es népszámlálás adatai szerint 98 házban 793 lakost írtak össze. A színmagyar lakosság vallásilag nagyon megosztott volt. A többséget az evangélikusok tették ki (450 fő), mellettük 233 katolikus élt, de voltak reformátusok is (3 fő), sőt 34 zsidó is élt a faluban.
Az evangélikus közösség 1852-ben alakult leánygyülekezetté, de az iskolát, a tanítólakást és a tornyot, amelyben két harang volt, már 1849/50-ben felépítették. 1865-ben új tanítólakást és iskolát építettek, mert a korábbi leégett. Az 1875. évi névtár 510 lélekkel említi a tótkeresztúri filiát, amelynek iskolájában 90 gyermek tanult. A tanítót Czirák Józsefnek hívták. 1892-ben közadakozásból harmóniumot vásároltak.
A 20. század első évtizedének végén 501 lélek alkotta a filiát, és 77 gyermek járt iskolájába. A tanító Kiss Lajos volt. Az 1940. évi névtárban 492 lélekkel találjuk a magyarkeresztúri gyülekezetet. Iskolájába 103 gyermek tanult. Fodor Lajos volt a tanítójuk.
1963-ban az LVSZ alosztályának igazgatója, és az LVSZ főtitkára látogatta meg a leánygyülekezetet.
1966-ban épült fel a magyarkeresztúri templom. 2000-ben a templom belső festését végezték el közadakozásból.
Felújítások
- 2006-ban a templom tetőzete új cserépborítást kapott
- 2013-ban elkészült az oltár "lábainak" borítása.
- új bejárati ajtó készül
- 2014-ben új keresztelőkút készült.
- 2015-ben elkészül a templom belső felújítása (mennyezet hőszigetelése, lambériázása, ablakok cseréje, járólapozás, festés-mázolás), új hirdetőtábla készül
- 2016-ban elkészül a templom külső felújítása, torony festése
- 2017-ben új csillárok kerültek a templomba, valamint elkészült a templom teljes külső felújítása, a környezet rendezése