Gyórói leányegyház

Gyóró község Kapuvártól délre, a Kapuvár–Celldömölk irányába haladó fő közlekedési úttól nyugatra fekszik.

1241-ből maradt fenn első írásos említése "Villa Gyorou" alakban. A 16. század első felében a Csák nemzetségből származó Kisfaludy és Ládonyi, valamint a szentandrási Monthorok birtokolják. 1622-ben a Kisfaludy család valamennyi birtokot egyesíti. Az 1683-as török hadjárat során heves harcok dúltak a Répce-hídnál.

Korai gyülekezetéről nincsenek adataink, de Gyóró községről már a legrégebbi iratokban is találhatók feljegyzések, ebből következtethetünk arra, hogy itt már a vadosfai anyagyülekezet fennállása óta voltak evangélikusok. Kezdetben csak arra törekedtek, hogy az anyagyülekezettel való szoros kapcsolatot fenntartsák. Az 1875. évi névtárban még 97 lélekkel, status nélkül szerepelnek Kapuvárral együtt. Később azzal, hogy iskolát és tanítólakást építettek – Laucsek Jónás lelkészi szolgálata idején (1880–1905) – lépéseket tettek ahhoz, hogy szervezett gyülekezetté váljanak. Az 1910. évi névtárban már fiókegyházként jelennek meg 127 lélekkel és 24 tanulóval. Az 1933. évi névtárban pedig már leányegyházként találjuk 103 lélekkel és 15 tanulóval. Iskoláját „törpe iskola” megjegyzéssel jegyzik. A tanító Patkó Ernő volt.

Az utolsó, sokatmondó adat az 1940. évi névtárból származik. Akkor is 97 lélek alkotta a filiát. Az iskola 17 diákját Sebestyén Ödön tanító oktatta.

Azóta a lélekszám a felére csökkent. Az iskolát régen körzetesítették. Ma istentiszteleti helyül szolgál. 2003-ban került sor az imaházként használt iskola, valamint a vele egybeépült tanítólakás nyílászáróinak cseréjére állami pályázat útján kapott pénzből.

• 2013-ban a "nagyterem" új padlózata elkészült, valamint belső átrendezésre is sor került.
• 2014-ben elkészült a szószék.
• 2017-ben a volt tanítólakásban új vizesblokk és konyha készült