Vadosfa (Ev.Élet 2007.33.)

Vadosfa

A települést az írott források először 1227-ben említik; neve valószínűleg a vadászatokon elejtett vadak felaggatására szolgáló fákra utal. A község lakossága a 16. században a reformáció lutheri ágához csatlakozott. A helység annak a négy nyugat-dunántúli községnek az egyike, amelyet az 1681-es soproni országgyűlés jelölt ki artikuláris helyként. (Huszonnégy magyarországi helység tartozott ezek közé; felsorolásukat az 1681. évi XXVI. törvénycikk, azaz artikulus tartalmazta. Az említett településeken a protestánsok szabadon tarthattak istentiszteleteket, és általában szabadon gyakorolhatták vallásukat, másol azonban nem. Vármegyénként két-két ilyen helyet engedélyeztek. A protestáns rendek óvást emeltek, de az 1687. évi országgyűlés ismét megerősítette a rendeletet, az 1691-ben kiadott explanatio leopoldina pedig további korlátokat szabott.)

A rendelet következtében tehát Vadosfa 1681-ben országos jelentőségűvé vált. Egyes – kérdéses hitelességű – források szerint már 1644-ben felépítették az első evangélikus templomot. A hiteles adatok szerint a település evangélikus temploma – amely feltehetőleg egy szerényebb imaház volt – 1722-ben már állt; ebben temették el Telekesi Török István kuruc ezredest, a protestánsok patrónusát.

Később, 1732 és 1734 között új, nyolcszáz férőhelyes templomot építettek. A katolikus restauráció erre „válaszul” 1751-ben elrendelte, hogy Vadosfán egy kápolnát építsenek. Ezzel magyarázható, hogy ma a településen két „aránytalanul nagy” istenháza áll. Az utóbbi felszentelésekor „háború” robbant ki a két felekezet tagjai között. A vadosfai „felkelésnek” Mária Terézia súlyos ítéletekkel – börtön, állásvesztés, meghurcoltatás, botozás és roppant összegű pénzbírság – vetett véget.

Az evangélikus templom szerkezete idővel annyira megrongálódott, hogy 1911-ben le kellett bontani. A mai templom 1912-ben épült Vogel József soproni lelkész tervei alapján, neogótikus stílusban. Tornya a Rábaközben a legmagasabb. Belső tere egyszerű, puritanizmusa az embernek Istenre való figyelését szolgálja. Oltárképe Jézus feltámadását ábrázolja. A templommal egyidős szószék klasszicista stílusban készült. A karzaton található az Angster József által 1912-ben épített tizenkét manuálos, gyönyörű hangú orgona.

(Forrás: Evangélikus Élet 2007. 33. szám)