2016/2 Nyár
Evangélikus Egyházközség – 9346 Vadosfa, Kossuth Lajos u. 13. Telefon (egyházi): 06-20/824 6887
e-mail:
vadosfa@lutheran.hu
honlap:
http://vadosfa.lutheran.hu/
Számlaszámaink az utolsó oldalon megtalálhatók
Föld sója
Közép-Európai keresztyén találkozó – Budapest, 2016. július 9.
Július 9-én gyülekezetünkből 30-an indultunk
autóbusszal a Közép – Európai keresztények négy
évente megszervezett, ez évben Budapesten júl. 7-
10-ig, 4 napon át megtartott találkozójának szomba-
ti programjaira. Kisebb – nagyobb közlekedési és re-
gisztrációs nehézségek miatt a tervezett időpontnál
később, csak a délelőtti 3. programrész elején tud-
tunk bekapcsolódni a változatos, több szekcióban,
különböző helyszíneken zajló eseményekbe, előadá-
sokba.
Feleségemmel mi az előzetesen kiosztott kivona-
tos, és a helyszínen kezünkbe adott nagyon részletes
többnyelvű „műsorfüzet” alapján – a jobbnál-jobb,
érdeklődésünket felkeltő előadások egyidejűsége mi-
att, szinte a bőség zavarával küszködve – először
Veres Andrea és Orosz Gábor Viktor a „Templomkert
projekt egy kis gasztro-teológiával fűszerezve” című
előadását hallgattuk meg. Az előadók összevetették
Luther Márton korának és napjaink étkezési szoká-
sait, gyakran a Biblia tükrében is, sok vetített képes
ábrázolással „fűszerezve”, nagyon tanulságosan.
A bőséges és zökkenőmentesen lebonyolított
ebéd után Dr. Fábri György „S(z)ótlan nemzedék”
című , statisztikai adatokkal alátámasztott előadását
hallgattuk meg, melyben evangélikus népességünk
sajnálatos számszerű fogyására, elöregedésére vilá-
gított rá.
Ezután kikapcsolódásként megnéztük a Bihari
János Táncegyüttes bemutatóját a Kárpát-medence
legszebb táncaiból.
Mozgás és séta gyanánt bepillantottunk a MEÖT
kápolnában és az ifjúsági sátorban zajló események-
be is.
16 órától a csarnok küzdőterén a „Dialógus fő-
előadást” hallgattuk végig „A reformáció és az egy-
házak jövője (Közép-Kelet)Európában. A beszélgetés
résztvevői (sokszor elbeszéltek egymás mellett!) Dr.
Heinrich Bedford-Strohm püspök, a Németh Protes-
táns Egyház elnöke és Balog Zoltán miniszter, a mo-
derátor Prőhle Gergely egyházunk országos felügye-
lője volt. A dialógus számunkra leszűrhető tanulsága
az, hogy mindegyik fél fontosnak tartja a Reformáció
500 éves évfordulójának méltó megünneplését, egy-
házaink megújulását és az, hogy országunkra még a
Német Protestáns Egyház is nagy nyomást szeretne
gyakorolni minél több bevándorló befogadása érde-
kében.
Az ebédhez hasonlóan jól megszervezett és ki-
osztott vacsora után szintén a nagy csarnokban, a
találkozón résztvevő országok énekkaraiból szerve-
ződött nemzetközi kórusok összkara előadásában
meghallgathattuk Kodály Zoltán „Budavári Te
Deum”-át
Ezt követte a záró istentisztelet, igét hirdetett
Fabinyi Tamás püspök, igehirdetését a magyarorszá-
gi németek és más nemzetiségiek kitelepítéséről való
megemlékezés köré építette fel, a liturgiában a ma-
gyarok mellett részt vett a Lutheránus világszövet-
ség elnöke, a német, az osztrák, a lengyel, a ro-
mán(erdélyi), a cseh, a szlovák és a szlovén társ-
egyházak egy, vagy több képviselője és a nemzetkö-
zi kórus összkara is.
Az éjfél utáni hazaérkezés miatt „két” napos
rendezvény összegzéseként elmondható, hogy a sok
szervezési és nyelvi nehézség ellenére is jó volt azon
részt venni, nemzetközi társaságban hitünkben erő-
södni, élményekben gazdagodni (pl. XVI. századi
technika másolatával zsoltárt nyomtatni merített pa-
pírra) és sok más hasznos tapasztalatot szerezni,
hogy mindezek erőt adjanak további életünkhöz és
kereszténységünk megtartásához.
(Bálint Kálmán)
2
3
Események
Egymás hite által…
Könyvbemutató Magyarkeresztúron
Krisztusra
tekintő,
áldott, bensőséges ün-
nepi esemény helyszí-
ne volt 2016. április
24-én, Cantate vasár-
napján
a
Vadosfai
Evangélikus Egyházkö-
zség magyarkeresztúri
temploma. Büky Anna író közelmúltban a Luther Ki-
adónál megjelent – Megtérés című – interjúköteté-
nek bemutatójára került sor, nagyszámú érdeklődő
előtt.
A helyszín magyarázatául szolgált két ok is: Anna
nagyszülei magyarkeresztúriak voltak, így ő az utób-
bi években többször is megfordult a településen, s
felkarolta az 50 éve felépített és felszentelt templo-
munk felújításának ügyét; a könyvben megszólaló
huszonegy riportalany közül hárman is kötődnek
gyülekezetünkhöz.
A beszélgetésben részt vett az írón kívül dr. Kiss
Jenő – mihályi származású – nyelvészprofesszor, va-
lamint Németh Erzsébet polgármester asszony és
Kovács
Imre
templomgondnok
–
akik
a
magyarkeresztúri gyülekezetünk tagjai. Vendégünk
volt még Nagy Olivér felvidéki evangélikus lelkész is,
Alsószeliből.
A bevezető áhítatot és az azt követő beszélgetést
– amely során vendégeink vallottak hitükről, életük-
ről, a könyv keletkezésének körülményeiről – Mes-
terházy Balázs – a soproni egyházmegye esperese –
vezette. A délutáni alkalmat a beledi gyülekezet ifjú-
ságának énekei színesítették, lelkészük, Blatniczky
János Dániel vezetésével.
A hivatalos programot a szomszédos kultúrházban
süteményekkel terített asztalok melletti kötetlen be-
szélgetés követte, ahol a könyv is megvásárolható
volt. A dedikálásra várakozók hosszú sora is megmu-
tatta, hogy a megtérés kérdésköre, az Istenhez való
odafordulás mibenléte örökké aktuális.
Anna a tiszteletpéldányainak teljes bevételét is a
templom felújítására ajánlotta fel. A már belsejében
megújult templomunk reményeink szerint kívülről is
hamarosan megújulhat.
A szerkesztő, T. Pintér Károly ezt írja a könyv
utószavában: „Kedves hívő és tamáskodó testvérem!
Ne reménykedj! Ha elolvastad ezt a könyvet, nincs
mentséged! Huszonegy késztetést találhattál arra,
hogy erősödj a hitben, illetve arra, hogy igényeld a
hit ajándékát.” (
Mihácsi Lajos)
fotók: Frank Zsuzsanna és dr. Wagner Gyula
Konfirmáció
Vadosfa – 2016. május 29.
Egy év kihagyással ismét volt konfirmáció gyülekezetünkben. Nyolc fiatal - Kisfaludról Kiss Lilla, Németh Le-
vente és Szajkovics Bálint, Mihályiból Csillag István Gergő, Kispál Máté, Kovács Tibor Dániel és Marics Szi-
lárd, Zsebeházáról Gyurák Vivien - állt az oltár előtt, hogy számot adjanak arról, hogy megismerték evangé-
likus egyházunk alapvető tanítását, és megfogadják, hogy ebben a hitben akarnak maradni.
A vizsgát követően került sor Szilárd megkeresztelésére is, majd a fiatalok fogadalomtételét követően elő-
ször részesültek az úrvacsora szentségében.
A konfirmandusokat – egyházunk szokása szerint – egyházközségünk felügyelője köszöntötte a következő
szavakkal:
Kedves Konfirmandusok, szeretett Testvéreim, tisztelt Gyülekezet!
A gyülekezet felügyelőjeként köszöntelek Benne-
teket a mai bizonyságtételetek alkalmából.
A mai nap két év után újra ünnep. Újra jöhettünk
konfirmációra. Erre az alkalomra felkészítettek szüle-
itek, hisz keresztelésetekkor vállalták a hitben törté-
nő neveléseteket. A felkészítésben részt vevő hitok-
tató, a konfirmációra felkészítő lelkészek áldásos
munkáját is itt köszönöm meg.
4
A vizsgára
készülve
érezhettétek
úgy is, hogy
magatokra
vagytok
hagyva,
egyedül kell
válaszolnotok
a kérdésekre.
Ez nem igaz,
a
szülők,
hozzátarto-
zók, de az itt
jelenlévők is
egyként bíz-
nak
benne-
tek,
támo-
gatnak
és
erőt
adnak
bizonyságté-
teletekkor.
Most érez-
hetitek, érzi-
tek meg a közösség erejét itt e nagy múltú a Rába-
köz evangélikus katedrálisaként említett vadosfai
templomban. A család, a társadalom, a közösség el-
ső lépcsője. Ennél nagyobb közösség a gyülekezet.
Ide a családdal együtt jőve érezhetitek a szeretet, a
hit erejét. Nem szabad engedni a megosztásnak, az
ős ellenség legújabb taktikájának. A mai nap éltek
először az úrvacsora kegyelmével. Ez a kegyelem ne
múljon el, ne felejtődjön el. A templomban, a közös-
ségben együtt könnyebb, felszabadultabb az öröm és
a bánat is. Sokan, az előző időszakban konfirmáltak
közül a templomba járást kissé hanyagolják. Ne ezt
a példát kövessétek.
A közeljövőben június 12-én lesz a tanévzáró is-
tentisztelet Magyarkeresztúron. Ezen ünnep egyúttal
a templom építésének, felszentelésének az ötvenedik
évfordulója. Az elnyomó rendszerben példa volt a
keresztúri építkezés, példa a hit megtartó erejére, a
közösség együtt élni, hinni akarására. Gyertek, hív-
játok szeretteiteket, barátaitokat, vegyetek részt en-
nek az örömnek az ismételt megélésében. A vadosfai
gyülekezet tagjának lenni kiemelt jelentőségű, hisz
ezen gyülekezet több száz éve él. Mártírok cseleke-
detei mutatják a példák sorát. Néktek a példákat fi-
gyelembe véve kell erősíteni életetekkel a gyüleke-
zetet. „Erős várunk nékünk az Isten” - templomunk
jelmondatával köszöntelek Benneteket.
(Sümeghy Péter egyházközségi felügyelő)
Tanévzáró és hálaadó istentisztelet Magyarkeresztúron
2016. június 12.
Az idei tanévzáró istentiszteletünk
rendhagyó módon, Magyarkeresztúron
került megtartásra. A helyszínváltozást az
indokolta, hogy ötven évvel ezelőtt, ép-
pen ezen a napon – 1966. június 12-én –
került sor a magyarkeresztúri templo-
munk felszentelésére. Ezen az istentiszte-
leten felidéztük a távolabbi múltat, és ad-
tunk hálát az elmúlt tanév áldásaiért is.
Az igehirdetés a Szentháromság ünne-
pe utáni 3. vasárnap kijelölt igéje - Ez
18,01-04.21-24.30-32 - alapján hangzott:
„Így szólt hozzám az ÚR igéje: Hogy
mondhattok ilyen közmondást Izráel föld-
jéről: Az apák ettek egrest, és a fiak foga
vásott el tőle?! Életemre mondom - így
szól az én Uram, az ÚR -, hogy nem fog-
játok többé ezt a közmondást mondogatni
Izráelben! Mert minden lélek az enyém:
az apák lelke is, meg a fiak lelke is az
enyém. Annak a léleknek kell meghalnia, aki vétkezik. … … De ha a bűnös megtér, és nem követi el többé
vétkeit, hanem megtartja minden rendelkezésemet, törvény és igazság szerint él: akkor élni fog, nem hal
meg. Azok a vétkek, amelyeket elkövetett, nem maradnak emlékezetben. Azokért az igaz tettekért, amelye-
ket véghezvitt, élni fog! Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, ha-
nem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen. Ha pedig az igaz eltér az igazságtól, és álnokul él, elköveti azokat
az utálatos dolgokat, amelyeket a bűnös ember szokott, az ilyen éljen-e? Igaz tettei, amelyeket azelőtt vég-
hezvitt, nem maradnak emlékezetben. Hűtlenségéért, amelyre vetemedett, és vétkéért, amelyet elkövetett,
meg fog halni! … … Ezért mindenkit a maga tettei szerint ítélek meg, Izráel háza! - így szól az én Uram, az
ÚR. Térjetek meg, hagyjátok el vétkeiteket, akkor nem fogtok elbukni bűneitek miatt. Hagyjatok fel vétkei-
tekkel, amelyeket elkövettetek, és újuljatok meg szívetekben és lelketekben! Miért halnátok meg, Izráel há-
za? Hiszen nem kívánom a halandó halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, térjetek hát meg és éljetek!”
fotó: Pintér András
fotó: Bálint Kálmán
5
Keresztyén gyülekezet, kedves testvéreim az Úr Jézus
Krisztusban!
Különleges ünnep, különleges alkalom ez a mai mind
a vadosfai, mind a magyarkeresztúri gyülekezet életében.
Nyár eleje van! Még pár nap, és befejeződik az isko-
lákban a tanítás. Az egész évi tanulás után kezdődhet a
megérdemelt pihenés a legtöbb diák számára. Visszate-
kintve az elmúlt tanévre – azt gondolom – van miért hálát
adni. Mindazért, amit megélhettünk, mindazért, amit meg-
érhettünk. Voltak örömök és szomorúságok, eredmények
és kudarcok egyaránt. De volt, Aki mindvégig velünk volt,
Aki átsegített az akadályokon, s megadta, hogy elérkez-
hessünk ide.
Igen testvéreim, voltak könnyebb és nehezebb idő-
szakok a tanév során. Ami mögöttünk maradt, sem múlt el
nyomtalanul, hiszen hatással van az elkövetkezőkre. Az,
hogy ki, hogyan tanult, milyen eredményeket ért el, rész-
ben meghatározza a folytatást is. Azt, hogy merre vezet
majd utatok, ki, milyen pályán fogja majd kamatoztatni
megszerzett tudását.
Igen, voltak könnyebb és nehezebb időszakok is. De
mindez arra szolgált, hogy megedződjetek, és legközelebb
már könnyebben vegyétek az újabb akadályokat – nem
csak az iskolában, hanem majd a nagybetűs ÉLET-ben is.
Sokszor jut eszembe ilyen fordulópontokon a tíz lep-
rás története, amikor Jézus meggyógyít tíz súlyos beteget.
Olyanokat, akiknek emberileg már nem volt jövőjük,
semmi reményük nem volt arra, hogy visszatérhessenek a
normális életbe. És amikor ez a lehetetlen mégis lehetsé-
gessé vált, amikor a halálos betegek meggyógyultak, min-
dössze egynek jutott eszébe, hogy visszatérjen Jézushoz.
Jézus megkérdezte: „Nem tízen tisztultak meg? Hol a többi
kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy hálát
adjon Istennek, csak ez az idegen?” (Lk 17,17-18)
Most, amikor körülnézek, nem a kilencnek szóló dor-
gálást akarom annak az egynek a nyakába zúdítani. Most
sincs itt mindenki. Ott, akkor 10 %-os volt a visszatérő és
hálát adók száma, ma vajon milyen ez az arány itt? Igaz,
fáj a szívem a távolmaradókért, az értük való aggódás mi-
att, de nagyobb az örömöm az itt levők miatt. Még ha ta-
lán kevesen / kevesebben is vannak.
Hiszen mindenki a maga bőrét viszi a vásárra! –
hangzik a mondás. És Urunk is azt akarja, hogy minden
ember eljusson az üdvösségre, hogy egyetlen se vesszen
el. Ezért azok, akik itt vannak, újult erővel imádkozzanak a
még távol levőkért. Hogy végül együtt örülhessünk.
Öröm van a szívemben nem csak az elmúlt tanév mi-
att, hanem az elmúlt 50 év miatt is. Hiszen éppen a mai
napon van 50 esztendeje annak, hogy elkészült templo-
munk felszentelésre került. Olyan időkben történt mindez,
amikor szinte lehetetlennek tűnt, hogy egy templomot épí-
teni akaró gyülekezet álma valóra váljon. 1966 még nincs
olyan messze, hogy elfelejtenénk annak a kornak a szel-
lemét, levegőjét. Sok a még ma is élő tanú, akik átélhet-
ték az építkezés örömeit és nehézségeit, és hogy elérkez-
hetett a templomszentelés pillanata. Én magam is hallot-
tam történeteket az engedélyezés nem mindennapos kö-
rülményeiről – Sümeghy Jóska bácsitól. Igen, ezért is há-
laadás kell, hogy eltöltse szívünket.
Mai ünnepünk – amely a Szentháromság ünnepe utáni
3. vasárnap – egyházunk által igehirdetés alapjául rendelt
ószövetségi igéjét olvastam fel, amely az Úristen mentő
szeretetét helyezi a középpontba, amely nem ismer határt
és akadályt. Évekre, évtizedekre, évszázadokra vagy évez-
redekre is visszatekinthetünk, és nem tudunk másról ta-
núskodni, mint arról, hogy „Úgy szerette Isten a világot,
hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesz-
szen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16) Hiszen „Az em-
berfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elve-
szettet.” (Lk 19,10) – tanúskodik erről ennek a hétnek is
az evangéliumbeli igéje.
Teljesen mindegy, hogy melyik részét olvassuk a
Szentírásnak. Hiszen már az Ószövetség is Krisztusra mu-
tat. Isten Krisztus által megvalósított mentő tervére. Már
az ószövetségi próféták is úgy szólnak Isten kegyelméről
és féltő szeretetéről, mint amely sokkal nagyobb a harag-
jánál. Az úrvacsorai liturgia gyónási részében elhangzó ige
is e két isteni tulajdonság összehasonlíthatatlanságára
utal, amikor ezt mondja az Úr: „Megbüntetem az atyák
bűnéért a fiakat is harmad- és negyed ízig, ha gyűlölnek
engem. De irgalmasan bánok ezer ízig azokkal, akik sze-
retnek engem és megtartják parancsolataimat.” (2Móz
20,5k)
Sokszor nem értjük Urunk szándékát, lázadunk, mél-
tatlankodunk. Mi büntetni akarunk, ha a másik vétkezik,
de elnéző magatartást várunk el magunkkal szemben.
Gyakran szeretnénk mi az Ítélő személyében lenni, hogy
érvényesítsük a törvény szigorát. A kegyelem, az irgalom
pedig hiányzik belőlünk. Már Ézsaiás is így fogalmaz
(55,8): „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim,
és a ti utjaitok nem az én utjaim – így szól az Úr.”
Bűn és bűnhődés – e két fogalom szorosan összetar-
tozik. De a büntetés soha nem lehet öncélú. A szülő is
azért bünteti meg gyermekét, mert ezáltal meg akarja vé-
deni a még nagyobb bajtól. Nem azért büntet, mert harag-
szik, hanem azért, mert szeret, félt.
Hordozzuk terheinket, az apák vétkeinek következ-
ményét. Nem csak saját életünk, hanem az egész társada-
lom, az egész közösség vonatkozásában is. Nyögjük a múlt
következményeit. Ahogyan keservesen fogalmazta meg
Kölcsey Ferenc a Himnuszban is így, hogy: „Megbűnhődte
már e nép a múltat s jövendőt…” Vigasztaló sorok, csak
nem egészen igazak. Mintha már minden bűnhődés ezután
ártatlanul lenne! Pedig egyedül Krisztus az, aki valóban ár-
tatlanul szenvedett – miértünk.
Mindenkinek a maga bűnéért kell meghalnia! De
Urunk nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen
és éljen. Igazi életigenlés ez! Ez az Ő mentő szeretete.
Amely még a legvégsőkig is képes elmenni!
Ószövetségi ige, mégis evangélium a javából ez! Isten
embermentő akarata egyértelmű. Ő az ÉLET-et akarja!
Azt, hogy mindenki megtérjen és éljen. Nem én vagyok a
cselekvő, hanem Ő! Ha élhetek, nem az én érdemem, ha-
nem az Övé! Mert az efezusi levél cseng vissza a reformá-
tori tanításban is, amely így hangzik: „…kegyelemből van
üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten
ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicse-
kedjék.” (Ef 2,8)
6
Én erőlködhetek, mit sem érek! Ő azonban utánam
nyúl, számtalanszor, számtalan eszközzel. Elkészíti az üd-
vösség útját.
Akkor, amikor még azt is figyelték, hogy ki jár temp-
lomba, ki tart kapcsolatot az egyházzal, vagy ki beszél a
lelkésszel – Ő nem ismert lehetetlent. Engedte, hogy
templom épüljön. Engedte, hogy kiszélesedjen a tér, han-
gozhasson az ige. Ha nem is könnyen, de aláírásra került
az építési engedély. Egy kórházi ágyon. Mert Istent nem
lehet akadályozni, Őt nem lehet soha sem térdre kénysze-
ríteni. A térdelés az ember egyetlen méltó pozíciója Isten
előtt!
Ott, egykor, Babilóniában, távol Jeruzsálemtől, távol a
templomtól is, szólhatott az ige, a vigasztalás – Ezékiel
szájából. Mert bár Isten engedte, hogy elhurcolják a né-
pet, hogy távol kerüljön a templomtól, a hazától, de azt
nem engedte, hogy magára maradjon. Nem engedte, hogy
remény nélkül maradjon. Ezért küldte velük Ezékielt, hogy
éltesse, táplálja szívükben a reményt. Azt akarta – már
akkor is – hogy éljenek. Ne csak a mának, hanem az örök-
kévalóságnak.
Ott, egykor, ötven évvel ezelőtt – amikor felmerült a
templomépítés gondolata – is azt súgta: kezdjetek bele!
Bár emberileg nagyon kicsi volt az esély, de azóta is mi-
lyen sokszor megtapasztalhatta ez a gyülekezet is, és mi is
mindnyájan, hogy bizony „Az Úr csodásan működik…”
Csak néhány ezek közül: a vadosfai templom és annak tel-
jes felújítása, a vadosfai parókia építése, a kisfaludi temp-
lom, a mihályi templom… Mind-mind egy csoda, mindegyik
Urunk megtartó szeretetéről prédikál.
Igen, Istent nem lehet térdre kényszeríteni. Ő az, aki
minket kényszerít térdre. Azért, hogy megláthassuk nagy-
ságát, hatalmát, szeretetét és ebben az emberhez méltó
helyzetben meginduljon a szívünk hálaadásra.
A bejáratnál a néhány tabló megfakult képe a temp-
lomszentelés ünnepi pillanatait eleveníti fel. S ha most
körbenézek, emlékeimbe is beleégetem a most ünneplő –
emlékező – hálaadó gyülekezet képét. Mert van okunk há-
lát adni. A felépült templomért, amelyben azóta oly sok-
szor hangozhatott Urunk szeretetéről a bizonyságtétel; az
élő gyülekezetért, akik vágyják az Ige éltető szavát; a
szolgálattevőkért, akik keze munkája nyomán tisztaság,
rend várja az ide betérőket; a kántorok és az igehirdetők
szolgálatáért, hogy mindig bizonyosak legyünk arról, hogy
bizony „Erős várunk nékünk az Isten.”
Soha nem állhatunk meg, és soha nem tehetjük úgy
össze a kezünket, hogy immár minden kész, minden fela-
datot elvégeztünk. De azért meg kell állnunk és össze kell
tennünk a kezünket, hogy mindenhez megkaptuk az erőt.
A templomunk belülről már teljesen megújult – igazi öröm
számunkra. Még ezután következik a külső falak rendbeté-
tele, ami reménység szerint ebben az évben elkészülhet.
De a holt kövek mellett az élők megújulására van a legna-
gyobb szükség! Hogy ne az égbe meredő falak, hanem a
falak között zúgó ének és felhangzó imádság tegyen bi-
zonyságot Urunk szeretetéről. Mert Urunk azt akarja, -
ahogyan hangzott igénkben is: „Hiszen nem kívánom én a
bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, ha-
nem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen.”
Hálásak vagyunk a múltért, őseinkért, akik ilyen örök-
séget hagytak ránk. De „aki csak hírneves őseivel dicse-
kedhet, az olyan, mint a krumpli: egyedül hasznos része a
föld alatt van.” Nekünk is van feladatunk, hivatásunk. Ne-
künk is van küldetésünk. Nem csak megőrizni a múlt em-
lékeit, nem csak rendben tartani és felújítani templomain-
kat, örökségeinket, hanem Krisztusra tekintve, hozzá kö-
nyörögve az Ő útján járni, és másokat is Őhozzá vezetni.
Mert mit ér a legszebb templom is, ha csak a szépen kifes-
tett falak, és nem a benne összejövők éneke, imádsága di-
cséri az Istent.
„Hiszen nem kívánom a halandó halálát - így szól az
én Uram, az ÚR -, térjetek hát meg és éljetek!” Halljátok
hát meg testvéreim ezt az örömhírt. Amely immár évezre-
dek óta, a legnehezebb időkben is hangzott és hangzik.
Mondjátok el azoknak is, akik ma még távol vannak. Ta-
núskodjatok az Úr szeretetéről mindazoknak, akik még ké-
telkednek. „Hagyjatok fel vétkeitekkel, amelyeket elkövet-
tetek, és újuljatok meg szívetekben és lelketekben!” Hogy
élhessetek – ne csak ideig-óráig, hanem örökké.
Vajon hányan vagyunk itt azok közül, akik hálát ad-
hatnának! Örüljünk az itt levőkért, s imádkozzunk szünte-
lenül a még távollevőkért. Hogy – a tíz leprás története
szerinti – mind a tíz ideérhessen,
Amikor ma hálát adunk – a templomért, a gyülekeze-
tért, a két hete konfirmáltakért, a mögöttünk levő tanév-
ért, a tanulókért és az őket tanítókért, és mindazért, amit
már eddig is kaptunk – soha ne feledjük, mindezért:
Egyedül Istené a dicsőség! Ahogyan sok helyen látható ez
a három betű: SDG, tudjuk mi is, hogy Soli Deo Gloria! Is-
tené a dicsőség! Így induljunk azután tovább az ünnepből
a hétköznapokba, és soha ne halkuljon el szavunk, imád-
ságunk: önmagunkért és embertársainkért, hogy megma-
radjunk végig és célba is érjünk az ÉLET-re vezető úton.
Ámen.
(Mihácsi Lajos)
Folytatódik a templom felújítása!
Többen kérdezték, mikor folytatódik a keresztúri templom felújítása. Az elmúlt hónapokban is folytak a háttérben az
egyeztetések, szakemberek keresése, árajánlatok beszerzése. Megkaptuk a tervet az előtetőre is, amely kivitelezése is
még több egyeztetést igényel.
A gyűjtés lendülete lelassult vagy megállt. Bár a teljes befejezéshez nincs még meg a teljes összeg, de megkezdődött az
állványozás, és szeptemberben kezdődik a külső vakolás. Nagy segítség az is, hogy a vakolatleverés önerőből történik. A
teljes befejezésre várhatóan a jövő évben kerülhet sor. Arra talán a teljes fedezet is rendelkezésre fog állni.
Addig is várjuk a további felajánlásokat.
A gyűjtés eredménye folyamatosan figyelemmel kísérhető a honlapon. Magánszemélyek, gyülekezetek és egyházi támo-
gatások által eddig befolyt:
6.468.705 Ft.
Isten áldása legyen az adományokon és az adományozókon. Adományok továbbra is a Magyarkeresztúri Leányegy-
házközség 59500186-11095952 sz. számlájára fizethetők be, vagy készpénzben a gyülekezet pénztárosánál.
Hitoktatás
A következő tanévben is Hanvay Enikő (20/824 4889)– farádi lelkésznő –tartja a mihályi iskolában a hitoktatást.
7
Meghívó
2016. szeptember 24-én, szombaton du. 2 órakor Vadosfán, az evangélikus templomban
orgonahangverseny lesz.
orgonál: Dr, Wágner Szilárd ev. lelkész, orgonaművész.
Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk.
Anyakönyvi hírek
(A legutolsó körlevél óta)
Megkereszteltük
-
március 27-én Magyarkeresztúron
Farkas Nórát
, Farkas Csaba
és Németh Mária gyermekét, valamint
Németh Annát
, Németh
Ferenc és Megyeri Katalin gyermekét,
-
április 3-án Vadosfán
Szűcs Dorinát
, Szűcs Zsolt és Pintér Szil-
via gyermekét,
-
május 16-án Vadosfán
Székely Dorkát
, Székely István és Sza-
lai Petra gyermekét, valamint
Németh Rékát
, Németh Imre és
Szalay Katalin gyermekét,
-
május 22-én Mihályiban
Szendrődi Zoét
, Szendrődi Márk és
Bödecs Fruzsina gyermekét,
-
július 24-én Kisfaludon
Batári Annát
, Batári Csaba és Ments
Alexandra gyermekét,
-
július 24-én Bükön
Pandúr Leventét
, Pandúr Zoltán és Kiss El-
vira gyermekét,
-
augusztus 28-án Mihályiban
Kondor Marcellt
, Kondor Zsolt és
Csiszár Zsuzsanna gyermekét.
Jézus mondja: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyer-
mekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Is-
ten országa.”
Megkonfirmáltuk
Vadosfán 2016. május 29-én
Kisfaludról
Kiss Lillát, Németh Leventét
és
Szajkovics Bá-
lintot,
Mihályiból
Csillag István Gergőt, Kispál Mátét, Kovács Ti-
bor Dánielt
és
Marics Szilárdot
,
Zsebeházáról
Gyurák Vivient
.
Felnőttkeresztségben részesült
-
május 29-én Vadosfán
Marics Szilárd,
-
augusztus 21-én Potyondon
Rostáné Farkas Szilvia
.
Jézus mondja: Nem mindaz, aki azt mondja nekem:
Uram, Uram! jut be a mennyek országába. Csak (az
jut be a mennyek országába), aki mennyei Atyám
akaratát teljesíti.
Megáldottuk
-
június 18-án Kapuváron
Fülöp Balázs
(Kisfalud) és
Horváth
Alexandra
(Kapuvár) házasságát ökumenikus szertartással,
-
július 16-án Vadosfán
Lukácsi Tibor
(Magyarkeresztúr) és
Köő
Zsuzsanna
(Magyarkeresztúr) házasságát,
-
augusztus 6-án Vadosfán
Varga József
(Vadosfa) és
Módos
Andrea
(Babót) házasságát ökumenikus szertartással,
-
augusztus 27-én Gércén
Berebora Ákos
(Kisfalud) és
Kiss
Zsanett
(Szombathely) házasságát ökumenikus
szertartással
.
Isten áldása kísérje ifjú testvéreink közös életútját,
tartsa meg őket az egymás iránti szeretetben és hű-
ségben.
Eltemettük
-
április 18-án Magyarkeresztúron
Surányi Jánost
(93 éves),
-
június 20-án Magyarkeresztúron
Sztrókai Lászlót
(53 éves).
Jézus mondja: „Én élek, és ti is élni fogtok!”
Az egyházfenntartás ajánlott összege: 6.000 Ft/fő/év.
Elérhetőségek:
Mihácsi Lajos helyettes lelkész – (20) 824 6887
Sümeghy Péter egyházközségi felügyelő – (20) 952 2953
Vadosfa – Tompos Sándorné gondnok - (96) 253 500; (20) 330 2938
Gyóró – Kovács Béla gondnok - (20) 317 1139; (96) 256 235
Kisfalud – Kálmán István gondnok - (96) 253 061; (30) 455 3089
Magyarkeresztúr – Kovács Imre gondnok - (96) 253 257
Mihályi – Bálint Kálmán gondnok - (96) 950 095; (20) 824 2757
Potyond – Kiss Bence gondnok - (96) 282 319; (30) 974 7129
Zsebeháza – Náray Lajos gondnok - (96) 275 496; (70) 387 2259
Egyházközségünk számláját a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetjük.
Számlaszámaink:
Vadosfa:
59500186-11094690
Mihályi:
59500186-11095608
Gyóró:
59500186-11096609
Potyond:
59500186-11095615
Kisfalud:
59500186-11096582
Zsebeháza: 59500186-11096599
Magyarkeresztúr:
59500186-11095952
Kérjük a Testvéreket, hogy mindig arra a számlára fizessenek vagy utaljanak, akinek közvetlenül
szánják az összeget. A közleményben adják meg az utalt összeg célját!
A Takarékszövetkezet mihályi - az AGRÁR Rt. épületében levő - gyűjtőpénztárának nyitvatartási ideje:
Csütörtökön: 07.30-14.00 óra
A Vadosfai Evangélikus Gyülekezet Alapítvány számlaszáma: Kis-Rába menti Takarékszövetkezet
58900026-10018163
8
Istentiszteleti alkalmak 2016-ban
A jellel jelölt alkalmakon offertóriumot tartunk (megadott célra továbbítjuk a perselypénzt).
Dátum
Nap
vasár
na
p
sor
szám
a
oltá
rter
ítő
színe
Ünnep
Va
dosfa
Gy
óró
Kis
fal
ud
M
agy
ar
-
ke
re
sztú
r
M
ihá
ly
i
Pot
yond
Zs
ebe
há
za
szept.. 4.
V
1
Tanévnyitó
10.00
szept.. 11. V
2
Szenth.ü.u.16.
09.45
14.00
11.00
15.15
szept.. 18. V
3
Szenth.ü.u.17.
09.45
15.15
11.00
14.00
szept.. 24. Szo
HANGVERSENY
14.00
szept.. 25. V
4
Hősök napja
10.00
okt.. 2.
V
1
Szenth.ü.u.19.
09.45
11.00
okt.. 9.
V
2
Szenth.ü.u.20.
09.45
14.00
11.00
15.15
okt.. 16.
V
3
Szenth.ü.u.21.
09.45
15.15
11.00
14.00
okt.. 23.
V
4
Szenth.ü.u.22.
14.00
09.45
11.00
okt.. 30.
V
5
Szenth.ü.u.23.
-
-
okt.. 31.
H
Reformáció
10.00
úrv.
nov.. 1.
K
Megemlékezések a
temetőkben
15.45 14.00
14.45
17.00
15.15 17.30 ev.
templom
16.30
nov.. 6.
V
1
Szenth.ü.u.24.
09.45
11.00
nov.. 13.
V
2
Szenth.ü.u.u.e.
09.45
14.00
11.00
15.15
nov.. 20.
V
3
Szenth.ü.u.u.
09.45
15.15
11.00
14.00
nov.. 27.
V
4
Ádvent 1.
14.00
09.45
11.00
dec.. 4.
V
1
Ádvent 2.
09.45
11.00
dec.. 11.
V
2
Ádvent 3.
09.45
14.00
11.00
15.15
dec.. 18.
V
3
Ádvent 4.
09.45
15.15
11.00
14.00
dec.. 24.
Szo
Szenteste
16.30
dec.. 25.
V
4
Karácsony
09.30
úrv.
14.00
úrv.
11.00
úrv.
15.30
úrv.
dec.. 26.
H
Karácsony
11.00
úrv.
09.30
úrv.
14.00
úrv.
dec.. 31.
Szo
Óév
09.30
úrv.
14.00
úrv.
11.00
úrv.
15.30
úrv.
2017. ja-
nuár 1.
V
1
Újév
11.00
úrv.
09.30
úrv.
14.00
úrv.
Iratterjesztés
A 2017-s útmutató és kalendárium megrendelhető a gondnokoknál.
Az idén is készül képes falinaptár a 2017-s évre (
megtekinthető a honlapon
), gyönyörű természeti fotókkal illusztrálva , amelyek
Pintér András felvételei. Reménységünk szerint már az ősz folyamán kapható lesz 1.500 Ft-s áron.
Egyházunk honlapján a
www.lutheran.hu
–n sok érdekes beszámoló olvasható hazai és külföldi eseményekről.
Az „Evangélikus Élet” c. hetilap is megrendelhető, ill. vasárnaponként megtalálható iratterjesztésünkben.
Egyházkerületünk negyedévente megjelenő lapja, a „Dunántúli Harangszó” is megrendelhető.
Nyomdai munkák: IM3 Kft. Vadosfa, Rákóczi tér 8.
Összeállította: Mihácsi Lajos helyettes lelkész – Lezárva 2016.08.28.