1
2019.1. Nyár
Evangélikus Egyházközség – 9346 Vadosfa, Kossuth Lajos u. 13. Telefon (egyházi): 06-20/824 2468
E-mail:
helga.fatalin@lutheran.hu
- Honlap:
http://vadosfa.lutheran.hu
Kedves Testvérek!
Örömmel adjuk közre a 2019 nyár végi lapszámunkat! Első helyen Isten Igéje és annak magyarázata áll. Azt követi
néhány személyes visszaemlékezés, majd az őszi alkalmainkra történő hívogatás. Olvashatunk anyakönyvi adatokat,
információkat. A szerkesztés munkáját Kissné Varga Katalin kisfaludi presbiter testvérünk végezte.
Áldáskívánással: Fatalin Helga lelkész
Annak örüljetek!
/ Idézet Joób Olivér, gyülekezetünk területén, Himodon élő nyugalmazott evangélikus lelkész írásából /
„..inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.” Lk10,20
Ezeket a szavakat Jézus intézi tanítványi köréhez. Az örömre való felszólítás a pillanatnyi helyzet összefüggésében
különös hangsúlyt kap.
Jézus ugyanis itt egy lelkes, kipirult arcú csapat örömét igazítja helyre. Kissé bántónak, lehangolónak érezzük, ami-
kor azt mondja: „ne annak örüljetek,” „inkább annak örüljetek…” Jézus természetesen nem akarja elrontani az örö-
müket, sőt a hirtelen lelkesedés helyett biztosabb és tartósabb örömforrásra akarja irányítani a figyelmüket.
A Mester tehát övéit, mint gondos szülő a gyermekeit, itt is az igazi örömre neveli, tanítja. Hogy boldog emberek
legyenek. Kitől tanulhatnánk mi is igazi örömöt, ha nem Jézustól, aki az öröm kiapadhatatlan forrása lett minden
ember számára? Dorothe Sölle, német teológus Jézust a legboldogabb embernek nevezte. Valóban, Jézus még búcsú-
beszédében is azt ígérte tanítványainak, hogy öröme bennük marad, és az ő örömük teljessé lesz (Jn15,11). Ez az
ígéret nekünk is szól, ne érjük be kevesebbel!
Nézzük hát meg közelebbről, hogy mi mindent kellett Jézusnak helyreigazítania a tanítványok örömében! A hetven
tanítvány sikeres missziói útról tért vissza. Örültek, hogy Isten országa terjesztésében, a gonosz hatalmának legyő-
zésében – általuk talán nem is várt – eredményeket értek el. Munkájuk során Jézus neve hatásosnak bizonyult.
Ki ne örülne közülünk annak, ha embereket megszólító, Jézushoz hívogató szava eredményt érne el. Ha Jézusról úgy
tudna bizonyságot tenni, hogy hatására szabadulás. új élet támadna! Azt kívánom én is magam számára, sokakkal
együtt, hogy az aratás örömében is osztozhassunk Urunkkal és egymással.
Jézus ezzel szemben másik örömforrásra irányítja tanítványai figyelmét. Nem arra, ami saját teljesítményük, mun-
kájuk eredménye, saját sikerük. Még akkor sem, ha azt Jézus megbízásából, a tőle kapott hatalommal tették is, hanem
arra, amit őáltala ajándékként kaptak. Jézus szerint örömünk alapvető indítéka és tartós forrása az, hogy megváltot-
tak vagyunk, nevünk fel van írva a mennyben, be vagyunk jegyezve az élet könyvébe. Jézus szerint tehát ne annak
örüljünk, amit mi tettünk, hanem amivé Isten kegyelméből lettünk.
Jézus jól tudta, hogy mint minden munkában, az Isten országa terjesztésében is vannak sikertelenségek, mélypontok.
Éppen ezért arra figyelmeztet, hogy örömünk nem lehet ezek függvénye, mélyebb alapokon nyugszik az. Pál apostol
a legörömtelibb levelét, a filippibeliekhez írt levelet fogságból írta. Sorsa teljesen bizonytalan volt, mégis tizennégy-
szer szerepel ebben az öröm, az örvendezés. Ebben a levélben áll az ismert felszólítás: „Örüljetek az Úrban minden-
kor! Ismét mondom: örüljetek” (4,4) Nekünk, keresztyéneknek, Isten megváltott gyermekeinek, mindig, minden
helyzetben van okunk az örömre. Az Úrban való örömünket senki nem veheti el tőlünk.
Természetesen ad Isten a neki való szolgálatban és sok másban is örömöt. Ezt hálával vehetjük, és megoszthatjuk
egymással. A mély, tartós öröm azonban abból fakad, hogy Isten országa tagjai lettünk, minden más örömöt csak
ráadásként kapunk. Ahogy keresnünk is elsősorban az ő országát és annak igazságát kell, és a földi szükségletek
ráadásul adatnak meg nekünk. (Mt 6,33)
Milyen jó, hogy Jézus ráirányítja figyelmünket az öröm biztos forrására! Ezzel hitünket is helyre igazítja.
2
Jubileumi konfirmáció
A Lelkésznő 2019-es évi tervei közt szerepelt egy ünnepi istentisztelet szervezése a 25-50-60-70 éve kon-
firmáltak részére.
Várakozással tekintettem előre, lepergett előttem az 50 évvel ezelőtti esemény: az 1960-as években az
iskolánkban nagy agitáció volt a hitoktatás ellen, a szülőket ugyanis szerették volna meggyőzni, hogy gyer-
mekeiket ne írassák be hitoktatásra. Nálunk ez nem volt kérdés, hisz’ anyai ágon ősi mihályi evangélikus
család sarja vagyok, még ha vegyes házasságban születtem is. A velem egykorú evangélikus társaim szüleit
sem tudták meggyőzni a hittant ellenzők.
A rendszeres hitoktatás és konfirmáció-előkészítés után nagy izgalommal vártuk a vadosfai templomban
tartandó próbákat, amelyeket akkori lelkészeink, Sümeghy József és Szűcs Kálmán vezettek. Április elejétől
jártunk hetente egy alkalommal Vadosfára.
Amikor először beléptem a „Rábaköz Katedrálisába”, szinte törpének éreztem magam. Minden óriásinak
tűnt. Nagy élményt jelentett, amikor felmehettünk a szószékre, megismerhettük a jelenlegi és az előző
templom történetét, illetve annak hátterét, hogy miért is van egy ilyen kicsi faluban ekkora Isten háza.
A konfirmáció kapcsán nem utolsó sorban új ismerősökre is szert tehettünk; a 7 gyülekezet 6 faluja 1969.
május 11-én 28 fiatalt adott a Vadosfai Evangélikus Egyházközségnek.
Maga a konfirmáció izgalmas és megható esemény volt számomra. Izgultam, meg tudok-e felelni az elvá-
rásoknak, tudom-e minden kérdésre a választ. Másrészt, mindenki ott volt, aki fontos volt nekem: szüleim,
testvérem, nagyszüleim, keresztszüleim, rokonok, s nem utolsó sorban katolikus iskolatársaim, barátaim.
A sikeres vizsga után az első úrvacsora is nagy jelentőséggel bírt az életemben. Mindig szeretettel gondolok
erre az időszakra.
E kedves emlékek tükrében a találkozóra is izgatottan készültem: vajon hányan leszünk, megismerek majd
mindenkit ennyi év eltelte után? Végül az 50 éve konfirmáltak közül csak kilencen voltunk. Sajnálom, hogy
csak ennyien; van köztünk olyan, akivel a 25 éves találkozón találkoztam utoljára, és sajnos olyanok is
vannak, akik már nincsenek köztünk.
Az ünnepi istentisztelet után alkalom nyílt egy kis beszélgetésre, s mindenki megnézhette az 50 évvel ez-
előtti, saját konfirmációi igéjét. Az áldás pedig, amit annak idején kaptam, azóta is életem meghatározója:
„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy
szeressétek egymást. Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek
egymást.” /Jn. 13. 34-35
Vargáné Kisfaludy Andrea
2019. május 12-én vadosfai templomunkban megtartott jubileumi konfirmáció (Fotó: Pintér András)
3
Licista voltam!
A Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban eltöltött 5 évem alatt, a mujkóavatótól, licistává avatásunk óta,
a ballagásig, rengeteg tapasztalattal gazdagodhattam. Bővelkedtünk boldog, de szomorú pillanatokkal is,
de a közösség mindet szép emlékké kovácsolta. Megtanultunk összetartani, hiszen, ha szükségünk volt va-
lamire, csapatmunkával megszerezhettük. Megtanultuk ezáltal, hogy együtt bármire képesek vagyunk. Ha
a szükség adta, összefogtunk másokért, imában megemlékeztünk szeretteinkről, imádkoztunk a rászoru-
lókért.
Jó emlékként maradnak meg a kollégiumban töltött évek, a közös programok, az esti áhítatok, ahol a közös
ének mindig összehozta a társaságot. Egyik legszebb emlékként maradt meg, egyik tanévben, a kollégium-
ban töltött, utolsó éjszaka, amikor néhány diák kivonult a lépcsőházba, a „Későre jár, az otthon vár…” kez-
detű evangélikus éneket dalolva. A diákok mindegyike csatlakozott az akkor búcsúénekként énekelt dal-
hoz, amint azt meghallották.
Említésre méltó, a minden évben lezajló, jótékonysági vásár, a süti akció, amin az eladott édességek ára
egy-egy jótékonysági szervezethez került. Tanárok és diákok összefogásával, az elmúlt évben jelentős ösz-
szeggel sikerült támogatni a Hospice Alapítványt, ami egy nemes célnak tekinthető.
A Líceum jelentős múlttal is rendelkezik, hiszen licista diákok által alakult meg az ország első diákönképző
köre, a Magyar Társaság. Büszkék lehetünk azokra a diákokra, akik megalapították, majd az elmúlt években
újraindították a nagy múltú Társaságot. Nekik köszönhetjük a mai ballagás formáját is, hiszen az általuk
rendezett Örömünnep, a mai ballagás elődje. A ballagás az, amit minden végzős diák izgatottan vár, hiszen
a Líceum egyik, de talán a legszebb ceremóniája, amit szokásosan a Deák-kútnál tartanak.
Egy-egy soproni látogatás során, mosolyogva sétálok el az iskola előtt, és ha kérdezik, büszkén mondom:
Licista voltam!
Pfahnl Nikoletta
Ballagás a Deák-kútnál
4
Könyvbemutató Potyondon
Az esemény a potyondi temetőben, a Czirák család síremlékénél kezdődött 14.30-kor. A polgármester úr
jelenlétében a faluból számtalan helyi lakos vett részt a rendezvényen. A jeles alkalom koszorúzással, vi-
rágok elhelyezésével kezdődött, majd a Tisztelendő asszony imájával és a Himnusz eléneklésével folytató-
dott. A hallgatóság fejet hajtott a tanár úr munkássága elismeréseként.
Az esemény a helyi közösségi házban folytatódott. A „Fáklyák, fényadók” című kötet már a tizedik jubileumi
kiadás, melyben helyet kapott Czirák György életének és munkásságának bemutatása.
Szabóné Szűcs Vilma tanárnő előkészítő és adatgyűjtő munkája mindannyiunkat meghatott. Ő rokoni szá-
lak révén kapcsolódik a tanár úrhoz.
Czirák György pedagógusnak, a falunkban eltöltött 36 éve nem múlt el nyomtalanul. Számtalan kis diákot
indított el a nagybetűs életbe. Nagyapáink és apáink tanítója volt. Szüleink elbeszéléséből hallottunk kö-
vetkezetes és szigorú, valamint erkölcsös tanítási módszeréről.
A faluban ismerkedett meg feleségével, aki méltó párja lett életének. Ő is bekapcsolódott a helyi ifjúság
életre való nevelésébe. Kötő-, varró-, főzőtanfolyamokat szervezett a fiataloknak. Az állami és egyházi ün-
nepeken pedig a fiatalok önálló szereplését tanította párjával egyetemben.
Évente több alkalommal társadalmi munkát szervezett a temető szépítésére, virágosítására, aminek sze-
met gyönyörködtető nyomai napjainkban is fellelhetők. Az örökzöldek és díszcserjék az ő keze munkáit
dicsérik.
Az ünnepi alkalom könyvvásárlással, kötetlen beszélgetéssel és vendéglátással fejeződött be. Az eseményt
összefoglalta Halász Zoltán, aki ezzel nagynénje, Czirák Györgyné Lídia néni emléke előtt jószívvel adózott.
Halász Zoltán
Megemlékezés a potyondi temetőben (Fotó: Simon Zoltán)
Könyvbemutató (Fotó: Simon Zoltán)
5
Anyakönyvi hírek
A keresztség szentségében részesült
Ódor András és Endrődy Bernadett gyermeke ANDRÁS Kisfaludon
Horváth Roland és Tóth Ildikó gyermeke NORINA Magyarkeresztúron
Töreki Attila és Fekete Krisztina gyermeke BENDEGÚZ Magyarkeresztúron
Németh Imre és Szalay Katalin gyermeke ÁRON EDMOND Vadosfán
Dr. Henits Péter és Dr. Burus Renáta gyermeke LENKE RÓZA Mihályiban
Demjén Gábor és Tóth Kitti gyermeke LEON Vadosfán
Jézus mondja: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.”
Megkötött házasságra Isten áldását kérte
Tóth János és Dr. Maliha Swapan Shah Vadosfán
Menyhárt László és Bödecs Henrietta Kisfaludon
Böröndi István és Varga Virág Gyóróban
Pál apostol mondja: „Éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket.”
Elhunyt és eltemettük
Gönye Sándort 63 éves korában Mihályiban
Nagy Lajosné Varga Katalint 83 éves korában Mihályiban
Mészáros Gyuláné Kovács Irmát 93 éves korában Vadosfán
Pappné Csík Márta Ildikót 64 éves korában Mihályiban
Molnár Lajost 86 éves korában Mihályiban
Varga Lajost 77 éves korában Kisfaludon
Srágli Dénesné Tompos Erzsébetet 86 éves korában Vadosfán
Homoki Andrásné Móritz Ilonát 92 éves korában Magyarkeresztúron
Pintér Lászlót 67 éves korában Mihályiban
Zsirai Árpádot 47 éves korában Mihályiban
Németh Jenőné Pirka Ilonát 70 éves korában Kisfaludon
Jézus mondja: „Én élek, és ti is élni fogtok!”
Vadosfai templomunkba új oltárterítőket készíttetünk. Anya- és leánygyülekezeteink-
ben gyűjtést hirdettünk. Az adományok összege 370.500,- Ft.
Gyóró: 41 000 Ft
Kisfalud: 110 000 Ft
Magyarkeresztúr: 40 000 Ft
Mihályi: 121 000 Ft
Potyond: 9 000 Ft
Vadosfa: 39 500 Ft
Zsebeháza: 10 000 Ft
Isten áldása legyen az adakozókon és az adományon is!
6
Pintér Lászlóra emlékezünk
2019. április elején villámcsapásként sújtotta a hír Mihályi és a környékbeli települések lakóit. 67 éves korá-
ban váratlanul elhunyt Pintér László. Ereje teljében ragadta el a halál közülünk. Karizmatikus egyéniség lévén,
egy szüntelenül tevékenykedő tagját veszítette el a családja, szülőfaluja és a gyülekezete. E néhány gondolat-
tal szeretnénk emlékezni rá.
Pintér László, a régi tősgyökeres Pintér család leszármazottjaként élt és munkálkodott Mihályiban. Génjeiben
hordozta a család, a szülőföld, a vallás és a gazdálkodás szeretetét és tiszteletét. Ragaszkodott a szülőfalujá-
hoz, ahol sokrétű, közösségét építő munkát végzett.
Hosszú ideje tagja volt a falu képviselő-testületének, ahol nyíltan elmondta véleményét és építő ötleteit. A
fiatalabbak felnéztek és hallgattak rá, tisztelték, hiszen nagy múlttal és tapasztalattal rendelkezett.
Az Istenben való hit, az evangélikus vallás, a templomba járás, a keresztény élet az ősöknek és a neveltetésé-
nek köszönhetően gyermekkorától fontos és természetes volt számára. Többévtizeden keresztül áldozatos
gyülekezeti és presbiteri munkát végzett egyházában. Elnöke volt a Vadosfai Evangélikus Gyülekezet Alapít-
ványának. Az alapítvány igazgatásán túlmenően aktív szerepet vállalt a gyülekezet területén történő temp-
lomfelújításokban, támogatta az ifjúság keresztény nevelését, közreműködött a gyülekezeti közösséget for-
máló és építő kirándulások szervezésében.
A föld iránti tisztelet és a családi tradíciók térítették a tűzoltóságnál töltött munkásévek után a gazdálkodás
irányába. Családi gazdaságot hozott létre, majd segítségével és vezetésével alapították meg a rábaközi gazdá-
kat összefogó gazdálkodók szövetkezetét, Mihályi Gazdák Szövetkezete néven. A derűs optimizmussal ren-
delkező, közvetlen, segítőkész vezetőhöz a környékbeli gazdák bármikor fordulhattak az ügyes-bajos dolga-
ikkal. Jómagam is gyakran kerestem föl és kértem tőle tanácsot.
Emlékeimben őrzöm a gesztusait, az arckifejezését, a mosolyát, a hanglejtését, a mára már szólássá vált mon-
dásait és az órákig tartó telefonos vagy személyes baráti hangvételű beszélgetéseket. Örülök, hogy személye-
sen ismerhettem és jó kapcsolatban állhattam vele.
Pintér László sokoldalú, a közösségért tenni akaró ember volt, aki a vállalt feladatait lelkiismeretesen végezte.
Mi, az itt maradottak hálával gondolunk rá és utólagosan is köszönettel tartozunk az áldozatosan végzett
munkájáért. Emlékét szívünkben megőrizzük.
Kiss Előd
Gondolatok a mihályi leánygyülekezetről
Mennyei Atyánknak hálát adva vetem papírra soraimat! Hálát adok azért, hogy tizenkét év után újból az egy-
házközségünk területén lakó, megválasztott lelkész pásztorolja gyülekezeteinket és azért is, hogy megbocsátó
kegyelméből engem a mai napig megtartott Megváltónk szolgálatára.
Az elmúlt egy évben öröm látni, hogy a Szentlélek erejének hívogatására mennyi testvérünk – igaz hogy a
lehetségesnek csak a töredéke – vesz részt alkalmainkon hétről-hétre. Jó érzéssel tölt el a fiatal korosztály
képviselőinek jelenléte is istentiszteleteinken. Legfőképpen bíztató azonban, a gyülekezetünk jövőjének re-
ményét előre vetítő hittanosaink és szüleik rendszeres jelenléte, a gyermekek kisebb-nagyobb szerepválla-
lása együttléteinken.
Bárcsak a megválasztott tisztségviselőink mindegyikét megérintené a Szentlélek ereje és rendszeresen Isten
megszentelt házában, testvéri közösségben igyekezne megélni hitét, így megtapasztalni a gyónásban, az Úr-
vacsora szentségében elnyerhető bűnbocsánatot!
Hiszem és vallom, hogy Isten Szentlelke állandóan munkálkodik, az ÚR CSODÁSAN MŰKÖDIK! Előbb-utóbb
minden ember megtapasztalja, hogy ISTEN nélkül nem élet az élet! Annak megerősítésére hogy soha nem
késő Urunkra , Krisztusunkra rátalálni , befejezésül álljon itt egy idézet Füle Lajos költőtől:
„Siessetek , hamar lejár!
Kegyelme már régóta vár.
Ma még lehet , ma még szabad, borulj le a kereszt
alatt!”
„Elszáll a perc, az életed.
Ma még ha jössz elérheted.
Ne késs tovább , ne várj tovább , ma kérd ATYÁD
bocsánatát!”
Erős vár a mi Istenünk!
Bálint Kálmán
7
Ünnepi istentiszteletek és gyülekezeti alkalmak
Szeptember 1. 10 óra, Vadosfa: Tanévnyitó istentisztelet
Szeretettel hívjuk a diákokat, szüleiket, a közoktatásban tevékenykedő testvéreinket, s mindazokat,
akik számára fontos a 2019/2020-as tanév.
Szeptember 7. Falunap Kisfaludon
Ökumenikus istentisztelet a római katolikus templomban
Szeptember 14. 15 óra: Hangverseny a vadosfai templomban
Csellón játszik Ugron Katalin csellóművész, az orgonánkat megszólaltatja Hollóné Kovács Márta or-
gonaművész
Szeptember 21. Falunap Mihályiban
Ökumenikus istentisztelet az evangélikus templomban
Szeptember 29. NEMESKÉRI ARTIKULÁRIS NAP
Fúvósok zenei szolgálatával kezdődik, majd ünnepi, úrvacsorai istentiszteletre kerül sor. A közös
ebédet követően gyermekek, fiatalok és felnőttek számára párhuzamosan külön-külön programok
kezdődnek. A Nyugati /Dunántúli/ Evangélikus Egyházkerület rendezvényére szeretettel várnak
bennünket is. Kérjük, hogy a részvételi szándékot gondnokainknak jelezzük 2019. szeptember
22-ig! Gyülekezetünk területén ezen a vasárnapon istentiszteletet nem tartunk.
Október 6. Hősök vasárnapja
Rendhagyó módon, éppen az előző vasárnapi nemeskéri nap miatt, október első vasárnapján tart-
juk. Ekkor csak Vadosfán lesz istentisztelet, mely 10 órakor kezdődik.
Október második és harmadik vasárnapján Aratási Hálaadó istentiszteleteink lesznek, hívjuk,
várjuk testvéreinket, hogy megköszönjük Teremtó Istenünk gondoskodását.
Október 26. Orgonahangverseny vadosfai templomunkban - egyházmegyei szervezés
Október 31. Reformáció ünnepi úrvacsorás istentisztelet Vadosfán 17 órakor
November 1. Temetői istentiszteletek
Gyóró: 14.00, Kisfalud: 14.45, Mihályi: 15.15, Vadosfa: 15.45., Zsebeháza: 16.30., Magyarkeresztúr:
17.00, Potyond: 17.30
FELHÍVÁS
A 2019/2020-as tanévben a hitoktatás mellett KONFIRMÁCIÓI OKTATÁS is lesz.
Kérjük minazok jelentkezését, akik 2020. májusában konfirmálni szeretnének,
szándékukat szeptember 10-ig a Lelkészi Hivatalban jelezzék.
8
TELEFONOS ELÉRHETŐSÉGEK EGYHÁZKÖZSÉGÜNKBEN
Fatalin Helga lelkész (20) 824-2468
Sümeghy Péter egyházközségi felügyelő (20) 952-2953
Kiss Előd másodfelügyelő: (30) 315-5006
Vadosfa: Tompos Sándorné gondnok (96) 253 500; (20) 330 2938
Kisfalud: Árvai Balázs gondnok (30) 652 0073
Mihályi: Bálint Kálmán gondnok (96) 950 095; (20) 824 2757
Zsebeháza: Náray Lajos gondnok (96) 275 496; (70) 387 2259
Gyóró: Kovács Béla gondnok (20) 317 1139; (96) 256 235
Magyarkeresztúr: Kovácsné Kálmán Gyöngyi gondnok (30) 631 5590
Potyond: Kiss Bence gondnok (96) 282 319; (30) 974 7129
Ha tudnak olyanról, aki kórházban van, vagy nem tud otthonából kimozdulni, de szívesen venné a látogatást,
vagy úrvacsorát szeretne venni, kérem, jelezzék a fenti elérhetőségek valamelyikén.
Egyházközségünk számláját a Nyugat Takarékszövetkezetnél vezetjük.
Személyes ügyintézés legközelebb a Mihályi (9342
Mihályi, Hunyadi u. 9, tel: 96/253-325, 30/634-9330, hétfőtől csütörtökig 7.30-15.30, pénteken 7.30-14.30 ) bankfiókban
lehetséges.
Számlaszámaink:
Vadosfa:
59500186-11094690
Mihályi:
59500186-11095608
Gyóró:
59500186-11096609
Potyond:
59500186-11095615
Kisfalud:
59500186-11096582
Zsebeháza:
59500186-11096599
Magyarkeresztúr:
59500186-11095952
Kérjük a Testvéreket, hogy mindig arra a számlára fizessenek vagy utaljanak, akinek közvetlenül szánják az összeget.
A közleményben adják meg az utalt összeg célját!
A Vadosfai Evangélikus Gyülekezet Alapítvány számlaszáma: Kis-Rába menti Takarékszövetkezet 58900026-10018163,
adószáma: 18539192-1-08
A Magyarországi Evangélikus Egyház technikai száma: 0035
Egyházunk honlapján a
www.lutheran.hu
–n sok érdekes beszámoló olvasható hazai és külföldi eseményekről.
Az „Evangélikus Élet” c. kéthetente megjelenő magazin is megrendelhető, ill. megtalálható iratterjesztésünkben.
Egyházkerületünk negyedévente megjelenő lapja, a „Dunántúli Harangszó” is megrendelhető
Nyomdai munkák: Visions Factory Kft. Vadosfa, Rákóczi tér 8.
Szerkesztette: Kissné Varga Katalin – Lezárva 2019.08.15
.
KÖZLEMÉNY
A mihályi evangélikus leányegyházközségbe egyházfi szolgálat ellátására (templomtakarítás,
oltárdíszítés, harangozás, stb.) keresünk jelentkezőt, heti kb. 3 óra elfoglaltsággal, 1500 Ft/óra dí-
jazás ellenében. Jelentkezni, további részleteket megtudni Bálint Kálmán gondnoknál lehet szemé-
lyesen vagy a 06-96/950-095, ill. a 06-20/824-2757 telefonszámon.
Kérjük, ne feledkezzenek meg az egyházfenntartási járulék befizetéséről sem! Célszerű nem az év
végére hagyni, hiszen a különféle befizetési kötelezettségeink, a működési költségek is év közben,
folyamatosan merülnek fel. Befizethető a gyülekezetrészek számlájára utalással, vagy az istentiszte-
letek alkalmával a gondnokoknál is. Az egyházfenntartás ajánlott összege a 2018. február 17-én
tartott presbiteri ülés határozata szerint 7.000 Ft/fő/év.