Bankszámlaszámaink

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet: 

Vadosfa

    59500186-11094690

Gyóró

    59500186-11096609

Kisfalud

    59500186-11096582

Magyarkeresztúr

    59500186-11095952

Mihályi

     59500186-11095608

 Potyond

     59500186-11095615

Zsebeháza

    59500186-11096599

Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Magyarkeresztúri leányegyház

Evangélikus templom - 9346 Magyarkeresztúr, Kossuth L. u. 57. (GPS koordináták:  47.52159, 17.16531)

Egykori iskola és tanítólakás - 9346 Magyarkeresztúr, Kossuth L. u.

Gondnok: Kovács Imre 

Település honlapja: www.magyarkeresztur.hu
 

A magyarkeresztúri (tótkeresztúri) leányegyház története

Magyarkeresztúr a Rábaköz szívében, Csornától 15, Kapuvártól szintén 15 km-re található, 520 lakosa van. Magyarkeresztúrt korábban Tótkeresztúrnak hívták. Környéke már a régi korok embereinek is letelepedésre alkalmas vidék volt. A soproni múzeumba került mészbetétes díszítésű edények arról vallanak, hogy már a bronzkorban is ember lakott a Rábaköznek ezen a vidékén.

A török hódítás az egész Rábaköz feldúlását okozta. Amikor 1594-ben a török elfoglalja Győrt, a vidék falvaival együtt Keresztúrt is elpusztította. A falu jó egy évtizedre elnéptelenedett. A jobbágyok pótlására valószínűleg ekkor telepítettek „tótokat” – valójában horvátokat – is a birtokra. Ők azonban a magyar lakosság között teljesen elmagyarosodtak.

Lakói korán megismerkedtek a reformáció tanaival. Első ismert lelkészük Göncz István (1617) volt. Utódai közül Völcsey István (1631), Gomboth Mátyás (1642), Keresztúri Miklós (1651), Balogh Miklós (1654), valamint a pozsonyi törvényszék jegyzőkönyvéből ismert Balogh István (1673–1674) működéséről tudunk. 1680-ban csak tanítójuk volt. A gyülekezetet az üldöztetések során megfosztották önállóságától, és a vadosfai artikuláris gyülekezethez csatolták.

Az 1850-es népszámlálás adatai szerint 98 házban 793 lakost írtak össze. A színmagyar lakosság vallásilag nagyon megosztott volt. A többséget az evangélikusok tették ki (450 fő), mellettük 233 katolikus élt, de voltak reformátusok is (3 fő), sőt 34 zsidó is élt a faluban.

Az evangélikus közösség 1852-ben alakult leánygyülekezetté, de az iskolát, a tanítólakást és a tornyot, amelyben két harang volt, már 1849/50-ben felépítették. 1865-ben új tanítólakást és iskolát építettek, mert a korábbi leégett. Az 1875. évi névtár 510 lélekkel említi a tótkeresztúri filiát, amelynek iskolájában 90 gyermek tanult. A tanítót Czirák Józsefnek hívták. 1892-ben közadakozásból harmóniumot vásároltak.

A 20. század első évtizedének végén 501 lélek alkotta a filiát, és 77 gyermek járt iskolájába. A tanító Kiss Lajos volt. Az 1940. évi névtárban 492 lélekkel találjuk a magyarkeresztúri gyülekezetet. Iskolájába 103 gyermek tanult. Fodor Lajos volt a tanítójuk.

1963-ban az LVSZ alosztályának igazgatója, és az LVSZ főtitkára látogatta meg a leánygyülekezetet.

1966-ban épült fel a magyarkeresztúri templom. 2000-ben a templom belső festését végezték el közadakozásból.

Felújítások 

  • 2006-ban a templom tetőzete új cserépborítást kapott
  • 2013-ban elkészült az oltár "lábainak" borítása.
  • új bejárati ajtó készül
  • 2014-ben új keresztelőkút készült.
  • 2015-ben elkészül a  templom belső felújítása (mennyezet hőszigetelése, lambériázása, ablakok cseréje, járólapozás, festés-mázolás), új hirdetőtábla készül
  • 2016-ban elkészül a templom külső felújítása, torony festése
  • 2017-ben új csillárok kerültek a templomba, valamint elkészült a templom teljes külső felújítása, a környezet rendezése

 

Ezt írták rólunk... 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
Jótékonysági hangverseny Vadosfán - Magyarkeresztúrért
null
Istentiszteletek
Napi ige

De megkegyelmezett nekik az Úr, megkönyörült rajtuk, és feléjük fordult az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségért. Nem akarta őket elpusztítani, és nem vetette el őket maga elől mindeddig. (2Kir 13,23)

« 2017. augusztus »
augusztus
VHKSzeCsPSzo
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
1%